Szentgotthárd hazánk délnyugati részén, a Rába és a Lapincs völgyében, a három határ találkozásánál fekvő szubalpesi klímájú, közel 10.000 lakosú kisváros.
A település története összefügg a cisztercita rend és apátság alapításával. A forrásmunkák szerint III.Béla 1183-ban francia cisztercita apátokat telepített ide, bár a hely valószínűleg a ciszterek előtt is lakott település volt.
Szentgotthárd építészeti megjelenésének meghatározója a történelmi városközpont. A város képét meghatározza a barokk kolostortemplom méltóságos épülete, továbbá a rendház egykori épülete, mely jelenleg az önkormányzatnak ad otthont. A középkori templomot átalakították színházzá.
Mára a modern ipar és a fejlett technika a történelemmel együtt van jelen és ez a sajátosság adja meg a város semmi máshoz nem hasonlítható hangulatát.
A 8-as főút irányából érkezőt a gimnázium épületei fogadják, ahol jobbra kanyarodva és a Rába hídon átkelve a város helytörténeti és néprajzi múzeuma előtt Hunyadi János szobrát láthatjuk. A Hunyadi úton továbbhaladva pillanthatjuk meg a Rábaparti Integrált Szociális Intézmény Vas Vármegyét, mely a vasútállomástól és az autóbusz-pályaudvartól is mindössze 500 m-re található.